Az online banki számlanyitás kívülről egyszerű ügynek tűnik, végre beléptek a bankok a 21. századba - gondolhatnánk. A valóság azonban az, hogy komoly szabályozói és banki munka van egy ilyen innovatív fejlesztés mögött. A Gránit Bank példáján keresztül bemutatjuk, mi zajlik az online számlanyitáskor a háttérben.
A bevételekre lefelé, a költségekre felfelé mutató tényezők hatnak a magyar bankrendszerben, az elmúlt másfél év jövedelmezősége nem fenntartható - értettek egyet a bankvezérek az egri Közgazdász-vándorgyűlésen. A hitelezés visszaesésétől és a túlzott banki kockázatvállalástól egyelőre nem kell tartani, de egy esetleges kamatemelkedés negatív hatásaira fel kell készülniük a bankoknak. A fiókszám további csökkenésére és kontakt centerekké való átalakulására van kilátás.
Mit jelent a bankoknak a digitalizáció, és hol tartanak e téren a bankjaink? Erről beszélt az MKB, az OTP és a Gránit Bank képviselője az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének második napján.
A CIG Pannónia Életbiztosító közölte, hogy részesedése a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.-ben az eddigi 50%-ról 16%-ra csökken.
A mai nappal, azaz 2017. július 31-vel 126 új MFB Pont kezdte meg működését, melyet - legkésőbb év végéig - további 74 MFB Pont megnyitása követ majd. Ezzel összesen 642 elemből álló hálózat gondoskodik majd az európai uniós hitelek és támogatással kombinált hitelek közvetítésével a vállalkozások és a lakossági ügyfelek számára.
Még csak 7 éves, de már a negyedik éve nyereséges a Gránit Bank, amelyből most kiszáll az állam. A kisebbségi tulajdonosi részvénycsomagot nyilvános értékesítési eljárásban adják el, a bank hosszabb távú terve azonban nem változott: továbbra is tőzsdére lépésben gondolkoznak. Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette: az állam kiszáll a Gránit Bankból. A kisebbségi részvénycsomag értékesítése két szakaszban, nyilvános értékesítési eljárás keretében fog megtörténni. A témában tartott sajtótájékoztatóról a helyszínről tudósítunk.
Megjelent a Magyar Közlönyben az MNB azon rendelete, amely az online banki számlanyitás részletes feltételeit tartalmazza. A Gránit és az MKB bank jelezte már korábban, hogy már csak a rendeletre várnak, és már indítják is az online számlanyitási szolgáltatást.
Mától hatályos az a törvény, amely megengedi az elektronikus csatornán lebonyolított ügyfélazonosítást Magyarországon is. Már csak egy részletszabályokat tartalmazó MNB-rendelet kell ahhoz, hogy ne kelljen a számlanyitáshoz sem bankfiókba fáradnunk.
Rekord mértékű, több, mint 88 százalékos tavalyi hitelállomány-bővülésről és 240 millió forintra növekvő adózás előtti eredményről számolt be a Gránit Bank. A növekedést segítve ismét tőkét emel a hitelintézet: további 1,12 milliárd forintot fektet a pénzintézetbe a Pannónia Nyugdíjpénztár és az MKB Nyugdíjpénztár.
Szeptember közepén indult a Gránit Bank mobilfizetési megoldása, mostanra több mint ezer ügyfél közel 2000-szer fizetett vele - hangzott el a Gránit Bank sajtótájékoztatóján. A megoldás abban újított nagyot, hogy például az Android Pay-hez hasonlóan a MasterCard felhő alapú technológiájával működik.
Szeptember 15-től elindítja a Gránit Bank a Gránit Pay szolgáltatást, amely a Mastercard technológiáján alapuló érintéses banki mobiltárca. A megoldás ugyanazzal a technológiával működik, mint az Apple Pay vagy az Android Pay, amilyenre Magyarországon még nem volt példa. A korábbi érintéses mobiltárca ugyanis még egy másik, úgynevezett "secure element" technológiával működik.
Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól.
Különleges tulajdonosi kört sikerült szereznie az MKB Banknak, alig ismert külföldi és hazai kockázati tőkealap-kezelők mellett egy magyar nyugdíjpénztárt. Európában nem ritka, hogy kockázati tőkés száll be bankokba, de a semmiből előrántott kockázati tőkével Magyarország nem a jó példák sorát gazdagítja. Persze kapóra jön az MNB-nek az új tulajdonosi kör, a tőkealapok és pénztár mögött álló befektetők ugyanis vagy nem ismertek, vagy nem tudnak közvetlen befolyást gyakorolni az MKB felett. Az már csak elvi kérdés, hogy mit keres egy nyugdíjpénzeket kezelő pénztár a kockázatosabb befektetési célpontokat kereső tőkealap-kezelők között. Úgy tűnik azonban, a nyugdíjpénzek bankvásárlásra történő felhasználásának még messze a határa (már az MKB pénztára is beszállt egy bankba): a nyugdíjcélú megtakarítások a befolyásszerzés és a hatalomőrzés eszközévé váltak.
Néhány hónapon belül másodszor emel tőkét a Gránit Bank. A Pannónia Nyugdíjpénztár 1,4 milliárd és az állam 1,7 milliárd forintos 2015 végi tőkeemelése után ugyanis most bejelentették: az MKB Nyugdíjpénztár 2 milliárd forintos tőkeemeléssel száll be a Gránit Bankba, és az állam részesedése 45%-ra csökken. Az MKB és a Gránit Bank együttműködése nem új: nemrég derült ki, hogy közösen alapítanak jelzálogbankot, hogy megfeleljenek az MNB jövő áprilistól élő szabályozásának.
Tőzsdekész a Budapest Bank, biztos örül ennek a budapesti tőzsde új vezetése, az önként meghatározott céljaik között ugyanis évente 5 új tőzsdei bevezetés szerepel, ami az elmúlt bő másfél évtized termése alapján sci-fi, de egyáltalán nem lehetetlen. Idén az 5 új tőzsdére lépő például az újra próbálkozó Duna House és Waberer's IPO-val, egy gyorsan felkészíthető kisebb állami céggel, esetleg a Budapest Bankkal és néhány kkv-val simán meg is lehet.
A friss hír szerint kiszáll Demján Sándor alapító tulajdonos a Gránit Bankból, eladva részvényeit Hegedüs Éva vezérigazgatónak. A tulajdonosváltást tőkeemelés is kíséri, amelynek során nemcsak a magyar állam fektet be ismét a bankba, hanem a bankkal együttműködő CIG Pannónia egyik érdekeltségeként is ismert Pannónia Nyugdíjpénztár is. Utóbbi dolgát egy rendeletmódosítással is megkönnyítette a kormány. Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezérigazgatóját kérdeztük többek között a miértekről.
Összesen mintegy 3,1 milliárdos, vagyis 60%-os tőkeemelést hajtott végre 2015 végén az állam és a Pannónia Nyugdíjpénztár a Gránit Bankban. Előbbi újabb költségvetési pénzek juttatását jelenti a bank számára, utóbbi érdekében pedig még, úgy tűnik, külön jogszabály-módosításra is képes volt decemberben a kormány. Eközben Demján Sándort Hegedüs Éva vezérigazgató váltja a tulajdonosi körben.
220 milliárd forint névértékű rossz hitelt adhat át az MKB Bank a hamarosan elinduló szanálási vagyonkezelőnek. A vásárláshoz 10 magyarországi bank adna hitelt a vagyonkezelőnek 10 évre, állami készfizető kezesség mellett - írja saját értesülései alapján a HVG, amely szerint tiltott állami támogatásnak minősítheti a tranzakciót az EU, ha a terveknek megfelelően, piaci érték felett valósul meg. A hetilap cikkére egy olyan közleménnyel reagált az MNB, amely részlegesen cáfolja a HVG állításait.
Működésének negyedik teljes üzleti évében, már tavaly nyereségessé vált a Gránit Bank - közölték a társaság sajtótájékoztatóján. A Demján Sándor által megvásárolt, 2013 óta kisebbségi állami tulajdonú hitelintézet induláskori mérlegfőösszege év végére a húszszorosára, több mint 142 milliárd forintra bővült. 2017-ben tőzsdére vinnék a bankot, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hosszú távon is tulajdonos maradhat az állam a bankban, miközben a teljes pénzügyi szektorra az eddiginél szigorúbb ellenőrzés vár. Elhangzott: a kormány támogatja, hogy 100 ezer euróra növeljék a Beva kártalanítási összeghatárát.
Ma már idehaza is lesz kereskedés.
A cég vezérigazgatója szerint nincs ok az aggodalomra.
Kitört a sávból, kérdés, hogy ott is tud-e maradni.
Más részletek is a felszínre bukkantak.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
